Folia Hungarica 8: Az irodalmi műfajok és létformájuk. Interpretáció elméletek

Bevezetés

Ez a vázlatos, a legfontosabb témakörökre szorítkozó irodalomelméleti áttekintés a Helsinki Egyetem magyarszakos hallgatói számára készült. Ezzel magyarázható, hogy – bár tekintettel van az európai irodalom nagy folyamataira, s hivatkozik a görög, a francia, az orosz stb. irodalom legismertebb klasszikusaira – előszeretettel utal finn és magyar példákra. Az első rész (Az irodalmi műfajok és létformájuk) célja, hogy a leg alapvetőbb fogalmakat tisztázza, s ezáltal segítséget nyújtson a szemináriumi dolgozatot, szakdolgozatot író hallgatóknak a műelemzések során, valamint megismertessen az irodalommagyarázat legelemibb magyar terminusaival. A hagyományos irodalmi formák, műfajok ismerete nélkül ugyanis éppen a XX. század un. antiműfajainak, parodikus allúzióinak, intertextuális eljárásainak érzékelése ütközik nehézségekbe.
Egy ilyen méretű munka nyilvánvalóan csak a leglényegesebb kérdéseket érintheti, s csupán korlátozott számú szakkönyvet tud felhasználni. Az első rész írása során legsűrűbben a következő művekből merítettem:

Alastair Fowler: Kinds of Literature (An Introduction to the Theory of Genres and Modes), Oxford, 1982.
Barta János – Kardos László – Nagy Miklós: Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba, Bp. 1966.
René Wellek: The History of Modern Criticism 1750-1950, London, 1961.
Chris Baldick: The Concise Oford Dictionary of Literary Terms, Oxford, 1990.

Természetes, hogy a műfajokkal, a műfajok létformájával kapcsolatban a saját megelőző könyveim eredményeit is felhasználtam, illetve továbbgondoltam:

Brjuszov és az orosz szimbolista regény, Akadémiai Kiadó, Bp. 1973, 133 1.
Arany János balladái, Tankönyvkiadó, Bp. 1988. 248 1.
A magyar verses regény, Akadémiai Kiadó, Bp. 1990. 314 1.

A műfajok jellegéről és fejlődéséről legújabban publikált dolgozataim, melyek az itt érintett dilemmák részletesebb kifejtését tartalmazzák:

Egyensúlyteremtés és műfaji tagozódás (A nemzeti klasszicizmus fogalmához), Irodalomtörténet, 1995. 1. 92-101
Műfajfejlődés vagy rendszercsere (Bevezetés egy irodalmi korszak vizsgálatához), Studia Litteraria, 1995. 113-123
Tűnődés a műfajokon, A]föld, 1995. 4. 63-70
A magyar irodalom ,nemzeti" paradigmája, Protestáns Szemle, 1995. 1. 62-70
Eposz és történelmi regény (Az irodalomfejlődés nemzeti paradigmájához). Hitel, 1995. 10. 80-90.
Műfaji differenciálódás és nemzeti identifikáció (A magyar regény a múlt század derekán). Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 344. 321-334.
Analógiák és oppozíciók a magyar romantikus regényben. Hungarologische Beiträge 5. Jyväskylä, 1995. 29-33.

A második rész (Interpretáciő elméletek) az irodalmi műalkotás elméleteit ismerteti, természetesen, szintén csak vázlatosan, a legfontosabb jelenségekre ügyelve. Ebben a részben az e tárgyba vágó legfontosabb magyarnyelvű összefoglalásokat kellett alapul vennem, hogy a német, angol stb. terminusok egyezményes magyar megfelelőinek rendszeréhez igazodjam. Áttekintésem éppen ezért szorosan követi Vilcsek Béla Az irodalomtudomány „provokációja” című könyvét (Bp. 1995.), valamint Dobos István Bevezetés az irodalomelméletbe című szöveggyüjteményét. Ezen kívül Szegedy-Maszák Mihály, Kulcsár Szabó Emő, Szili József, Dobos István, Kálmán C. György, Bemáth Árpád, Dávidházi Péter, Bonyhai Gábor és mások tanulmányainak és fordításainak a felhasználásával készült a szöveg. Az Interpretáció elméletek című második rész már nem szűkebben vett vizsgaanyagnak számít, részben tájékoztatásul szolgál, részben a
további elmélyedéshez biztosítja a bevezető lépéseket, s nem utolsó sorban bepillantást enged a magyar irodalomelmélet fontosabb eredményeibe is.

Helsinki, 1996 május
Imre László